Black Lagoon I.-II.

BlackLagoon

Tegnap ez a cucc is feliratkozhatott a „completed” listám színes-szagos tagjai közé. A hangzatos cím ezúttal egy standard akciósorozat nevét tükrözi, a szokásos klisékkel, karakterekkel, miegymással, a megvalósítás pedig a „hulivúdi” akciófilmekkel rokon, ergo, egy teljesen hétköznapi „RATATATABUMM + stukkerek + GORE + kriminalizmus” egyveleg, csaképp animés köntösben. Kérdés persze az, hogy mindez elég volt e az egyszeri anime vaccsörnek, tekintve, hogy minden második kereskedelmi csatornán bármikor összefuthatunk ilyen és ehhez hasonló „műremekekkel”. Ahogy mondottam volt, a Black Lagoon egy random akciócucc újracsomagolva, animés megjelenítéssel körítve, tehát: a műfajhoz, mint olyanhoz nem ad semmi pluszt, azonban ahhoz bőven elég volt, hogy maximális pontszámmal nyugtázzam.

A stuff történetét igazából egyetlen sorban össze tudnám foglalni, tekintve, hogy olyanja nincs. Nah, talán ez így mégsem teljesen helytálló; fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem rendelkezik összefüggő történettel. Az egész kvázi epizodikus jellegű: kisebb-nagyobb történeteket mesél el szokványos (értsd: akciófilmes) tálalásban, tehát a hangsúly mindvégig az eksön szkíneken lesz. A sorozat egyébként a lájtosabb fajtából való, értem ezalatt azt, hogy deep mondanivalóra még csak véletlenül se számítsunk, ugyanis az egész annyira nem veszi magát komolyan, hogy öröm nézni (mondjuk ez sem teljesen igaz, ugyanis a második sorozat vége felé eléggé átkacsingat angsty blablába az egész, de erről majd később).

-Alapszituáció
Okajima Rokurou átlagos gimnazista: na már csak az kéne >_> üzletember, átlagos arcberendezéssel, átlagos karakterrel, egyszóval egy tipikus kockafejű japán ipse, azzal a különbséggel, hogy nincs vastagkeretes szemüvege, elegáns öltönye és kopaszodó frizurája, valamint Namikawa Daisuke hangjával ejti rabul a gyengébbik nem fangörl-hordáit. Karrierjét még csak egyengetni sincs ideje, ugyanis egy nap váratlan dolog történik: Rokurou-t (a későbbiekben Rock) elrabolja a Fekete Lagúna néven tevékenykedő briganti-brigád, akik főállásban a hírhedt Hotel Moskva nevű maffiának melóznak. Rock azonban csak ideiglenesen marad túsz, ugyanis hamar kiderül, hogy senkinek sincs hasznára az, hogy őt fogva tartják. Ex-üzletemberünknek azonban innentől már nincs mit tennie: kénytelen-kelletlen beáll a BL-brigádba (neeem, nincs benne Boy’s Love egy gramm se), mint negyedik tag. Megismerkedik tehát Revyvel, a pisztolyokkal kiválóan bánó, tipikusan bad girl-worse past, két lábon járó miss terminátorral, Bennyvel, a csapat IQ-bajnokával, akit leginkább csak statiszta szerepkörben látunk majd viszont és Dutch-csal, a két méter magas csokiemberrel, aki szintén remekül bánik a lövő alkalmatosságokkal, valamint a BL „csónakját” is kiválóan kezeli. Egyébiránt a hangsúly Rockon és Revyn lesz, továbbá a karakterfejlődésük sem elhanyagolható pontja az animének (igaz mondjuk, hogy Rock a sorozat végére egy orbitális szánalomgyárrá növi ki magát, ami mondjuk nem ért váratlanul, tekintve, hogy eleve sem láttam semmi potenciált a karakterében… Ehh, de a japánok még mindig nagyon kajálják az ilyesmit. Evvan). A csapat tehát összeállt, a megbízó (egy háborúmániás ruszki hölgyemény, randa hegekkel a testén, név szerint Balalaika) mindig szolgál valami aktuális melóval, rosszfiúk pedig vannak dögivel, úgyhogy nincs más dolgunk, mint hátradőlni és élvezni az aprítást. >:3

A Black Lagoon két sorozatból áll: mindkettő 2006-ban futott a japán TV-kben a tavaszi és őszi szezonban, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy eredetileg egybe szánták leadni a két, 12 részt számláló darabkát, csak aztán így jött ki a lépés. Az első bekezdésben említettem, hogy egy (azaz két) 10 pontos összértékelés fog majd a bejegyzés végén mosolygó boxokban szerepelni, tehát nem titok, hogy a Black Lagoon minden hibája ellenére egy zseniális darab animés berkeimben. Szórakoztató, látványos, hangulatos, pörgős, véres, egyszóval minden (akció cuccokban elvárt) kritériuma mellé egy szép, zölden rikító pipát mellékelhetünk. Hibának igazából két dolgot tudnék csak felróni, bár ezek inkább (alpári nyelven) apró faszságok, de azért nem mehetek el mellettük szó nélkül. Szal volt az első szezonban egy olyan mellék-sztori, ami egy shota és a cselédje történetét mesélte el. Előbbi természetesen a szokásos irritáló, „semmit nem csinálok, csak vagyok és nyervogok” karaktertípus egy újabb délceg daliája, tehát tipikusan az a „hólapáttal csapnám szét a fejét” eset. A cselédlány pedig egy látszólag tipikus maid, azonban – mint hamar kiderül – egy eszeveszett gyilkoló-gép, aki képes akár egymaga is szembeszállni a helyi drogmaffiával, hogy megóvja hőn szeretett goshujin-samáját. Na igen, bármire képes… „Enyhe” túlzásnak éreztem azért azt, ahogyan elő lett adva ez az egész. Igaz, a főszereplőket sem lehetett még egy méterről sem eltalálni, bármilyen fegyverrel is próbálkoztak szerencsétlen ellenfelek, de azért ez több volt, mint sok (ehh, írjuk ezt is a „nem veszi magát komolyan” számlájára – csak, hogy védelmére kellhessek az animének ^^). Másik problémám – amit már fentebb is taglaltam – a Second Barrage vége felé jelentkező wangst-hullám. Az utolsó történeti szál az előzőekhez képest egy kissé komplettebb sztorit volt hivatott előadni. Az akciójelenetek itt is rendben voltak („dobjunk be mindent a közösbe” szindróma. But who cares? Stuff was fun!), azonban az már marhára nem jött be, mikor megpróbálták magukat mind a karakterek mind a sztori komolyan venni, amit – természetesen – sűrű angst-festtel kívántak elérni. Nagy hiba! Rühellem az ilyet, mikor az angst és az értelmetlen blabla rovására megy a sztori, vagy bármi más. Konkrétan -1 pont ugrott is az értékelőből, azonban az egésznek még így is megvolt az alaphangulata, valamint itt láttam a legpozőrebb (és egyben legstílusosabb) pisztolygolyó kettévágást, amit karddal valaha alkottak in animu. :D

All in all, Black Lagoon = ZSENIÁLIS. Semmi felesleges mellébeszélés, csak akciózás és fanservice-kupac minden mennyiségben. Pont, amire vágytam már időtlen idők óta. Nézzétek meg! Megéri. (A harmadik sorozatot meg tárt karokkal várom. ^^)

>Black Lagoon
Látvány: 4
Hangok/Zenék: 5
Seiyuu alakítás: 5
Hangulat: 5
Tetszett – Semmi komolykodás, igényeimnek megfelelő fanservice, eksön
Nem tetszett – Mikor megpróbáltak angolul bájcsevegni. JÁJ…
Végítélet: 10 pont
>Black Lagoon: The 2nd Barrage
Látvány: 4
Hangok/Zenék: 5
Seiyuu alakítás: 5
Hangulat: 5
Tetszett – Szinte minden…
Nem tetszett – Rock angst parádéja
Végítélet: 10 pont
Explore posts in the same categories: Kedvenc animéim

7 Comments on “Black Lagoon I.-II.”

  1. karalábé Says:

    Kiváló írás lett erről a nagyszerű animéről, csak gratulálni tudok. Nekem is az egyik kedvencem, de azt nem is tudtam, hogy lesz harmadik sorozat.

  2. Petra Says:

    Igen, Black Lagoon állati jó egy anime, szeressük is nagyon, a 3. sorozatot a MAL-ról tudtam meg hogy lesz, de örömmel várom ^_^

  3. black87 Says:

    Kb. egy hónapja néztem meg újra, így elmondhatom, hogy van re-watch értéke is a sorozatnak, ami azért jelent valamit.

  4. Grimmjow Says:

    Egyik első animém volt, és ma is top5 nálam. Fantasztikus, nem tudok rá mást mondani.

  5. shearer Says:

    Nálam is a favoritok közé tartozik. Nincs még egy sorozat amiben ennyi elmebeteg ringyó futkározna! :D
    Javasolnám a mangát is elolvasásra, mert kicsit talán részletesebb és van benne pár kimaradt sztori is (IIRC), de mivel tudtammal még mindig nincs végig hozzá angol scan, ezért mégsem ajánlom. Eseteleg vegyétek meg németül. XD

  6. csonti Says:

    Pont a minap kezdtem el szemezni vele. Lehet én is megvaccsolom.

  7. benyoboy Says:

    Az első évadot egyszerűen nem bírtam végignézni (max. 1-2 részt), de a második iszonyatosan bejött, nagy kedvenc azóta is.


Comment: