Kaiji

Avagy hogyan lehet egy izgalmas és lebilincselő animét készíteni hiperintelligens prettyboyok, erőltetett mondanivaló és orrba-szájba fanservice nélkül.

Egy hete sincs annak, hogy befejeztem a Kaijit, de még mindig a hatása alatt állok. Olyan szinten zseniálisan volt tálalva az egész, hogy a hatás egyértelműen magáért beszél. Az elejétől a végéig képes volt lekötni, mindig volt valami, ami miatt egy másodpercre sem unta magát az ember, legyen szó akár kártyázással átitatott masszív brainstormingról, nézőket lelki terrorban tartó heves moralizálásról 72 méter magasan rúdjárva (létezik egyáltalán ilyen szó? ), vagy akármi másról. Az utóbbi idők (értsd, évek) egyik legzseniálisabb animéje mutatkozott ezzel meg, mely egyértelműen kiérdemelte, hogy az előkelő második helyre pakoljam be, megelőzve ezzel olyan magasztos (szubjektív oldalról persze) animéket, mint Berserk, Gankutsuou, Ga-Rei: Zero, Gintama vagy Gurren Lagann. Felmerülhet viszont a kérdés: Tökéletes animével állunk szemben? Természetesen erre egy határozott nem lesz a válasz, elvégre ilyesmi nem létezik nem, hogy anime/manga szférákon, de úgy általában az életben sem.

Jelen blogbejegyzés témája egyébként (ismét) különbözni fog a már megszokottól. Élveboncolásom témáját ezúttal nem áll szándékomban minden részletre kiterjedően bemutatni, legyen elég egy mondat, mely bőőőven felér több ezer karakterrel: „Nézzétek meg!” A bejegyzés aktuális témája leginkább a sorozat befejezésére fog fókuszálni, tehát nyomatékosan felszólítok mindenkit, hogy aki még nem látta, vagy nem szeretne magának durva „poénokat” lelőni, az hanyagolja a bejegyzés további tartalmát. Erőteljes SPOILER-VESZÉLY következik!

Tulajdonképpen azzal, hogy az anime befejezését veszem górcső alá, ezzel meg is válaszoltam a fent említett kérdést még egyszer. A Kaijit pusztán egyetlen hajszál választotta el a tökéletestől, nevezetesen a befejezés. Gondoljunk csak bele, miket kellett kiállnia szerencsétlennek ahhoz, hogy végül célegyenesbe jusson, majd az áhított vonalat átlépve mi várt végül rá. Röviden-tömören: A NAGY SEMMI! 26 részen át küzdött, méghozzá nem akármiért: Az életéért. És mi várt végül rá? Nem, halálról szó sincsen, ennyire azért még ő sem peches, viszont tény és való nem járt így sem jobban. Tulajdonképpen egyetlen pozitívumot tudnék a befejezés védelme mellett felhozni, ez pedig a karakterfejlődés, elvégre igaz, hogy a végső megmérettetésen főhősünk csúnyán elhasalt, de mégis ez volt az a bizonyos apró szikra, mely végül sikeresen megmentette a lezárást a totális facepalm-rohamtól. Kaiji karaktere kiteljesedett, megközelítette ezzel végső határait, ahonnan lefelé már nem, felfelé viszont annál inkább megnyílt előtte az a bizonyos ösvény, innentől kezdve pedig saját élete az ő kezében van. Na, igen… ez mind szép és jó, de még mindig ott van az érem másik oldala: Minden, amiért egészen idáig harcolt, mintegy szertefoszlott. Hiába próbálta eltörölni súlyos adósságát, nem jött össze. Hiába próbálta megbosszulni a gerendás arc-ban elvesztett társait, nem jött össze. Hiába próbált új életet kezdeni, nem jött össze. És ha engem kérdeztek, ez bizony szemétség!

Reménykedtem, hogy egy kellemesen pozitív befejezést kap végül a cucc, elvégre Kaiji végig kitartó volt és helyén volt az esze, viszont azzal, hogy elvesztette az öreg elleni végső összecsapást, bukott ezzel minden mást is. Társait képtelen volt megbosszulni, adóssága több mint eddig valaha és sajnos a jövőben már csak félig-meddig fogja hallani, mikor az utcáról odakiabálnak neki egy gúnyos „két kezeden hat ujj” provokációt. Geciség, na! Aszittem, a falnak megyek, mikor a képembe dobták a 26. rész endingjét. Küzdelem a nagy semmiért! Nem túl kellemes érzés, az már egyszer biztos. Szerény véleményem szerint Kaiji megérdemelte volna, hogy végül győztesként távozhasson. Lelkiekben ugyan így tett, de fizikálisan sajna már nem. Természetesen lehetne még tovább is firtatni ezt a kis szösszenetet, például külön vita-téma lehetne Kaiji végső döntése is, vagy, hogy miért nem hallgatott társaira és húzta el a belét 20 millával a zsebében. Tehát jah, a végső megítélésben felelősségre vonhatjuk akár magát Kaijit is, aki addig játszott a tűzzel, míg végül megégette magát.

-SPOILERZ HAVE ENDED-

ZAWA~

>Kaiji
Látvány:	5
Hangok/Zenék:	5
Seiyuu alakítás:	5
Hangulat:	5
Tetszett – Első 25 (és fél) epizód
Nem tetszett – Befejezés
Végítélet: 10 pont

Explore posts in the same categories: Kedvenc animéim