Best of anime 2011
Újabb gürizésben, sikerélményekben, csalódásokban, meglepetésekben és persze animékben gazdag éven vagyunk túl, így itt az ideje értékelni egyet.
Ha egyetlen szóval kéne jellemeznem az évet, akkor azt mondanám, „jó” volt. Messze több igényes és korrekt cím született 2011-ben, mint az ezt megelőző két-három évben, mégsem titulálnám kiemelkedőnek, köszönhetően a rengeteg szemétnek… Merthogy belőlük is volt nemkevés, sőt, már-már ijesztő méreteket öltött, különösen igaz ez a nyári szezonra. Ergo hiába a sok húzócím, ha az „ellentábor” többségben van és még el is nyomják a másik oldalt. Mindenestre, egy táblázatba rendezve valahogy így nézne ki nálam az idei felállás (csak a sorozatokra koncentrálva, azon belül is azokra, amelyekből legalább két epizódhoz szerencsém volt):
|
GOD-tier |
× Steins;Gate × Madoka × Fate/Zero S1 × AnoHana |
|
High-tier |
× Kaiji S2 × Gintama’ × Mirai Nikki × Bakuman S2 × Mawaru Penguindrum × Usagi Drop × Tiger & Bunny × Ben-to |
|
Med-tier |
× Yumekui Merry × Deadman Wonderland × Sket Dance × Kimi ni Todoke S2 × Hanasaku Iroha |
|
Low/Shit-tier |
× [C] × Fractale × Gosick × Guilty Crown × Persona 4 × UN-GO × Sengoku Otome × Moshidora × Beelzebub × Horizon × Toriko × Maria Holic: Alive × Dantalian no Shoka |
~Kategóriákra lebontva~
Legjobb anime:
Steins;Gate – Gondolom nem okoztam különösebb meglepetést. Messze-messze a legzseniálisabb cucc volt idén. (Meg úgy általában véve.)
Legrosszabb anime:
Kyoukai Senjou no Horizon – Az első rész annyira botrányosan nevetséges és röhejes volt, hogy egyszerűen muszáj volt továbbnézzem, már csak az endless lulz-faktor miatt. Kár, hogy a második részre ebből semmi nem maradt, így kénytelen voltam dobni. De kár! (Megjegyzem, esélyes volt ide még a Toriko is…)
Legnagyobb csalódás:
Deadman Wonderland – Ha a mangától elvonatkoztatva nézem, akkor azt mondom, nem volt rossz (kivéve persze a vége), de így, a mangát is ismerő anonként nem sűrűn jut eszembe semmi kiemelkedő. Nah, félreértés ne essék, vannak ennél bőven rosszabb manga-adaptációk is (hajjaj!), de az „év legnagyobb csalódása” díjtól ez nem mentesíti. (Pedig mennyire nagyon vártam… :/)
Legnagyobb meglepetés:
Ben-to és Tiger & Bunny – Sokat vacilláltam, hogy végül melyiket nevezzem itt meg, de aztán úgy döntöttem, simán befér mindkettő. A Ben-to valami egészen szenzációsra sikeredett, végig lekötött, holott el sem akartam kezdeni. Gyak a véletlen hozott össze vele. A T&B pedig minden bizonnyal nem csak nálam lett az év (egyik) meglepetése. Tipikus példája annak, hogyan lehet klisékből jót alkotni.
Legjobb vígjáték:
Gintama’ – Magától értetődő.
Legjobb dráma:
AnoHana – Az utolsó rész kifejezetten gáz volt imho, de még így is megvoltak a maga torokszorító pillanatai, főleg a közepe tájékán.
Legjobb mindfuck:
Mawaru Penguindrum – Akár az Utena utódjának is mondanám, csak kevesebb szimbolikával és még kevesebb shoujo-jelleggel.
Legjobb sci-fi:
Steins;Gate – Nyilván.
Legjobb akció:
Mirai Nikki – Ugyan még javában ongoing, de ehhez a kategóriához keresve sem találnék ennél jobbat. (Plusz, ha lenne „legjobb manga adaptáció” kat, akkor oda is jelölném.)
Legjobb folytatás:
Kaiji S2 – Bármennyire is játszott az idegeimmel a bog-arc, még így is lazán a legjobb folytatás volt idén. Meg mert Kaiji. : P
Legjobb animáció:
Fate/Zero – Már-már súrolja egy mozifilm animációs színvonalát.
Legjobb grafika:
Hanasaku Iroha – Ha nem lett volna a Fate/Zero 11. része, ide is azt jelöltem volna…
Legjobb opening:
Mirai Nikki – Mind a zenéje, mind a képi világa kellően odabaszósra sikeredett.
Legjobb ending: Fate/Zero – Itt főleg a képi világa fogott meg, de a zene se rossz.
(Erről érdekes, nem találtam TV-size-t Yotsubán…)
Legjobb női főszereplő:
Makise Kurisu (S;G) – Egyike a nagyon kevés tsundere-karaktereknek, aki nem, hogy kedvelhető, hanem egyenesen imádnivaló, és még egy erős jellemre is futotta.
Legjobb férfi főszereplő:
Okabe Rintarou (S;G) – Tavaly a Shiki-s Oozaki volt az egyik, akit jelöltem ide, így valahol ironikus, hogy idén is egy fehérköpenyes hapsié a megtiszteltetés. xDD Slusszpoén, hogy az elején még kifejezetten nem bírtam a búráját, aztán a végére az egyik legepikusabb anime-hős lett belőle.
Legjobb női mellékszereplő:
Kazamori (UN-GO) – Nna jó, mondjuk ő nem egy csaj, hanem egy MI robot, de ettől függetlenül itt a helye. Sokszor egész epizódokat tudott élvezhetővé tenni az egyébként meglehetősen langyi UN-GO-ban.
Legjobb férfi mellékszereplő:
Rider a.k.a Nagy Sándor (Fate/Zero) – GAR! Egy igazi férfi anime-karakter. Ritka az ilyen, hát meg kell becsülni.
Ez(eke)t várom legjobban 2012-ben: Fate/Zero S2 és Nisemonogatari.
Köszönöm a figyelmet.
Explore posts in the same categories: Minden más
2011. december 25. at 13:21
Idén nagyon nem animéztem, összesen talán három olyan sorozatot láttam, ami 2011-es, de a táblázatodat elnézve nem értem, miért néztél meg ennyi sz@rt.
Egyébként Boldog Karácsonyt! : )
2011. december 25. at 17:30
Low/Shit-ből az uccsó négyet nem néztem végig, hamar elkaszáltam őket, a többi meg a “még éppen belefér” kategória, némi mazochizmussal és “úccsincs mit nézni, hát megteszik ezek is” hozzáállással párosítva.
A GOD- és High-tier stuffok viszont megérték a pénzüket. :3
2011. december 25. at 21:50
Nem mondom, idei animék terén (ezúttal is) több kört vertél rám.
Idei termésből eddig kettőt ültem ugyan végig tisztességesen, de ami benyomást tapasztaltam belőlük még örülök is hogy idén inkább régebbi animukat pótoltam be. Persona 4/Hyuge Mono kettősben bizakodok még, de a magam részéről egy négy betűs szóval le tudnám rendezni az idei év jellemzését.
2011. december 26. at 07:19
Valszeg én is kevesebbet animálódtam volna idén, HA nem lett volna egy februártól szeptemberig terjedő extrém üresjárat (= no egyetem, no meló) az életemnek nevezett hullámvasútban, melynek egyik következménye volt, hogy gyakran szó szerint SHEMMI érdemlegeset nem tudtam kezdeni magammal (és PS3-am is csak nyáron lett
), ezért is dagadt idén jól meg a low/shit kategória (is). :3
Viszont érdekes, én meg pont régebbi cuccból néztem kevesebbet. Talán, ha néztem ötöt idén, még sokat is mondtam…
2011. december 26. at 07:57
Az idei év hát hogy is mondjam, enyhén szólva nem hozott túl sok érdekes címet. Tavaly volt 3, idén 2 amire azt mondom megérte/megéri nézni, az pedig a Gintama2 és a Madoka, bár én utóbbit is csak High-tierbe tenném.
Toriko… ezzel régóta vacillálok, hogy bele kezdjek e vagy sem, mert őszintén szólva inkább a “bejáratot” shouneneket szeretem, azokban nem csalódok. =)
[C], Fractale, Gosick fura, azt hittem ezek a cuccok bejöttek neked, meg mint ha ezt a Yumekui Merryt is promóztad volna anno. =)
2011. december 26. at 08:13
A Toriko egy förtelem. A 17. részig eljutottam vele valamilyen csoda folytán, de az egész annyira bugyuta és unalmas, hogy azt szavakkal le nem lehet írni. Komolyan, ennél még a Beelze is jobb. Konkrétan ott lett belőle elegem, mikor bekerültek egy mamutba (WTF), jött a főellenség, aki véletlenül pont ugyanúgy néz ki, mint a Zúzó a Tini Nindzsa Teknőcökből, az átütötte Torikót valami belső szervén, aki pont megtalálta azt a húst, amit keresett és ezzel el is felejtődött minden addigi jelenet, nekiáll könnyezni, majd, mikor beleharap a húsba, épp csak orgazmust nem kap tőle. Beteg fassság az egész.
C, Fractale, Gosick: Ööö, nem, nekem ezek nem jöttek be. :3 Na jó, nem voltak fogyaszthatatlanok, sőt, C és Fractale egész jók voltak az elején, csak aztán a közepére valahogy elszállt belőlük a potencia, a végére meg semmi nem maradt az egészből. Felejthető cuccok egytől-egyig.
Merry meg jah, addig tényleg rulzott, amíg követte a mangát. Utána se volt mondjuk rossz, de ott már látszott, hogy rendezőnek halvány fingja sincs, mit akar kihozni belőle. A vége meg mehh.
2011. december 26. at 12:50
Most végiggondoltam, hogy miket is láttam idén, és arra a következtetésre kellett, hogy jussak, hogy a legtöbb anime a “Legnagyobb csalódás” kategóriába illene, főleg a noitaminA sorozatok.
Az idei kedvenceim az Usagi Drop és a Steins;Gate voltak, a folytatások közül meg a Natsume 3, a Kaiji 2 meg a Gintama’.
OP téren az Usagi Drop, ED téren meg az Un-Go volt a legerősebb szerintem.
A kedvenc főszereplőim meg nekem is a Steins;Gate-ből kerültek ki, ők ketten hatalmas páros voltak. ^^
2011. december 26. at 18:12
A noiA-s részével tökéletesen agree. Harmatgyengén muzsikált idén a slot; egyedül az Usagi volt kiemelkedő, a többire még csak a “közepes” jelzőt sem tudnám ráhúzni (különösen igaz ez a Guilty-re).
2011. december 27. at 17:45
A Guilty Crown-nál már az is nagy kérdés volt, hogy mit keres egyáltalán a noitaminA blokkban. Én három rész után kukáztam, egyszerűen nem tudott érdekelni… de fogadjunk, hogy ez lesz a műsorblokk idei sikersorozata.
2011. december 27. at 13:21
Én vagy 100 új sorozatot kezdtem el az idén, abból talán 30-at fejeztem be.
De azok közül a Steins;Gate volt a legjobb, utána a Hanasaku Iroha, majd az Usagi Drop. A többire meg alig emlékszem
2011. december 27. at 14:28
Egyetértek, az idei év animés szempontból sokkal jobb volt, mint a tavalyi.
2011. december 27. at 16:27
Jó kis lista! Ebben az évben is sok szemetet néztem. Össze kellene nekem is állítanom a listámat, de legalább ebben az évben nem kell gondolkoznom az év legjobbján, mert egyértelmű (Steins;Gate)
2011. december 27. at 18:19
Steins;gate legjobbnak. a többit nem izgat.:P
2011. december 27. at 18:55
A hsz-eiteket olvasgatva kimerem jelenteni, hogy idén az egyik legbiztosabb pont mindenképp a Steins;Gate volt. :3
2011. december 27. at 20:27
Mintha ezt nem tudtuk volna eddig is.
2011. december 28. at 08:24
Igaz-igaz.
2011. december 27. at 21:09
Like helyett >>
2011. december 27. at 23:01
A listát elnézve ismételten megállapítottam, hogy igöncsak kövés anyimét néztem az idén… ^^;; A listán szereplő sorozatok 90%-át nem láttam, sőt, így hirtelen nem is emlékszem, mit néztem év elején és tavasszal… (télen talán még a Basara utórezgéseit éltem, tavasszal meg már asszem kezdődött a Tiger&Bunny?)
A Ben-tót mindenki dicséri, úgyhogy abba mindenképpen belelesek majd. Az UN-GO szerintem a maga weird módján az őszi szezon jobb sorozatai közé tartozott, bár sajna a rövidsége nem hagyta kibontakozni… nagyon kár érte, de azért nekem így is tetszett. Az AnoHanát nem értem, miért dicsérik ennyien. ^^;; Végignéztem, de szerintem egy jó ötlet elpocsékolása volt. Az IMO legérdekesebb és legrealisztikusabb vonal (a srác, aki tehetetlenül végignézte amint a kislány megfullad, kb ez az egyetlen a sztoriban, amiről el tudom képzelni, hogy súlyos lelki törést okozhat) említés szintjén maradt, a románc meg IMO totál hiteltelen volt. Az uccsó rész meg: =____=);;
Nyáron még megnéztem a No.6 című opuszt, ami tökjól kezdődött, aztán a végére ilyen o___o) -> x___x) -> =___=) lett… argh, nagyon sikerült eltolni. :/
Számomra az őszi szezon nagy meglepetése a Phi Brain volt.
Alapvetően egy tényleg gyerekeknek szóló, lökött/buta shounen cucc, de rettentő bájosan wtf, a szereplők meg jópofák, az egész egy tipikus “agykikapcsolás munka után” jellegű cucc. 
Ja, és nézz Basara múvit. XD Vannak benne komolykodós részek (Mitsunarit nagyon nem kéne erőltetni, de persze Mr. Angstgép immár a második legnépszerűbb karakter -___-), de egyébként nagyon ott van.
DD
2011. december 28. at 08:23
Ööö, a Ben-to ecchi.
Jó, mondjuk annak meglehetősen gyenge, de attól még annak szánták (asszem, bár az utolsó részekre elbizonytalanodtam). :3 Mindenesetre én nagyon bírtam, pláne az animációt… *.* Az valami egészen pöpecül festett mozgás és harc közben. *____*
UN-GO nekem egyrészt uncsi volt, másrészt meg ilyen tök random módon dobálták el benne az infókat. (Emlékszem, néztem is nagyot, mikor a harmadik részre kiderült, hogy tulképp egy nagy háború után járunk… o.O) A karadesign meg… jajj, azok a háromszög fejek, meg a csúcsos állak. ^^”"
Ami az AnoHanát illeti: Mot mér’, szerintem tök jó volt.
Pedig én aztán nagyon utálom az endless angst-parádét, de itt valahogy működött. Bírtam a karaktereket is (jó, Yukiatsut megcsapkodtam volna egyszer-kétszer >:3) és az egészen inkább azt éreztem, hogy igen, ez dráma és nem drámának álcázott “ki szenved” jobban játék. :3
A Phi Brain-ről meg nem sok jót hallok, sőt, igazából lassan semmit nem hallok felőle, mert nem sokan követik.
Pedig állítólag jól indult.
Basara múvit meg mindenképp nézek majd, már le is kaptam és csak rám vár.
(Csak legyen vége ennek az ünnepi hajcihőnek végre… >_>)
2011. december 28. at 14:23
Én elvagyok az ecchivel, ha van benne más, ami érdekel…
Úgy tűnik, ebben van, na majd meglesem. Mindenfelé jókat hallok róla.
Az UN-GO szerintem elég langyin kezdett, de aztán úgy a 3. résztől beindult és elég kellemes cucc lett belőle, persze lehetett volna sokkal jobb is, dehát ez van. IMO jól adagolta az infókat is… mondjuk van egy 0. epizódja ami elmondja a háttérsztorit, de persze az nem ment le a tévében… -_-)
Fura, az AnoHanával én pont úgy voltam, hogy angst pour l’angst.
Leginkább azért, mert a romantikus szálakra fókuszáltak, ami IMO totál hiteltelenné tette. :/ Sokkal jobb lett volna, ha az van a középpontban, hogy felelősnek érzik magukat a barátjuk halála miatt, nem pedig az, hogy ki kibe volt/van szerelmes (mmint most komolyan, hatéves kori szerelmek, biztos van, akiben mély nyomot hagy az ilyesmi, nade…).
A Phi Brainről azért hallani rosszakat, mert a népek nem fogják fel, hogy 1) ez tényleg gyerekeknek készült, úgy kell kezelni, sz’al nem vmi überkomoly és intelligens cuccot kell várni, és 2) amúgy meg nem kell komolyan venni.
A sztori persze bugyuta, a rejtvények is gyerekszinten vannak, de a szereplők jópofák, az egész nagyon aranyos, nem mellesleg nagyon jó a zene, és olyan seiyuuk szerepelnek benne mint Fujiwara Keiji, Fukuyama Jun, Sakurai Takahiro, Miyano Mamoru, Koyasu Takehito, Morikawa Toshiyuki, legutóbb meg Nakajima Megumi tűnt fel. 
2011. december 28. at 18:43
AnoHanánál gondolom azt nézték elsősorban, mi kellhet inkább a japán népségnek és gondolom, egy szerelmi sztori köré írt angst-fest kapósabbnak tűnt.
(Mondjuk vicces, mert a slotot ismerve lazán elbírta volna az általad vázolt verziót is. Bár mondom, nekem így is bejött.)
Ben-tóval meg hajrá. :3
2011. december 28. at 16:18
Az idei szezonom listáját még nem gondoltam át – majd január elejére meglesz
-, de azzal egyetértek, hogy a Phi Brain nem rossz a maga módján. Attól mert rejtvényes, nem egy komoly darab, de nem is úgy tűnik, mint amit annak szántak. Engem elszórakoztat, reggeli alatt munka előtt, vagy a fáradt nap után is kikapcsol. Így vagyok valahogy a Persona-val is. És én például előbb indítom el bármelyiket, mint a Mawaru-t.
De ugye ízlések és pofonok,
2011. december 28. at 18:45
Mawaruhoz azt mondom, kell egy adag fanatizmus is.
Ha nem lennék bevállalós (+ nem ismerném az Uténát), szerintem soha az életben nem vettem volna elő.
Mondjuk szerintem sem volt kiemelkedő, de azért így is a jobbak közt a helye (imho persze).
2012. január 1. at 21:43
Letudva a Mawaru-t, összességében nem bántam, hogy nem dobtam még az elején, de fanatizmus kellett, hogy végignézzem.
Olyan 10/7. A maga módján elég különleges és érdekes, de számomra semmi extra.
Oh, és BUÉK!
2011. december 28. at 18:37
Meg kéne már nézni a Steins;Gate-et. Mindenki annyira dícséri.
2011. december 28. at 18:46
Nem véletlenül.
Csak ajánlani tudom. ; )
2012. január 1. at 14:55
Boldog új évet
!!!
2012. január 1. at 17:26
Köfi. :3
És persze BUÉK mindenkinek!