január 2011 havi archívum

Államvizsga success!

2011. január 27.

…És Fuck Yeah, a mai napon hivatalosan is fizikus trógerré lettem nyilvánítva. 😀

/me is that guy

(Álmomban sem gondoltam volna, hogy végül sikerül egy 4-est összenyögni… :3)

Img of the month

2011. január 25.

AHAHAHAHAHAHA~~

(Ja, igen, írni is kéne végre valamiről… Csak előbb éljem túl valahogy a csütörtöki záróvizsgámat, utána már szabad az út, kedvem függvényében pedig még a blogbejegyzés/hét arány is megemelkedhet egyről… mondjuk kettőre. :3)

Fractale – első ránézésre

2011. január 16.

Ez valami egészen fantörpikusra sikeredett!

Volt szép animáció, még szebb grafika, feeling, poénok, alternative future, aaaw~, stuff. „Enyhén” Ghibilis beütésű (ha már mindenki megemlíti, hát én is megteszem ^^). A szezon talán legjobb startja volt, velős potencia-bomba már első ránézésre, vizsgaidőszak közepén meg naná, hogy ilyen darabokra van szüksége a meggyötört lelkemnek. 😀

Továbbnézős!

Beelzebub – első ránézésre

2011. január 11.

Megmondom őszintén, nem terveztem, hogy belenézek ebbe az animébe, de mivel gyak semmi nézhetőt nem találtam eddig ebből a szezonból, így aztán úgy döntöttem, adok neki egy esélyt… (Na jó, Kimi ni Todoke 2 azért kötelező alapság, de pölö a Gosicktól már nem voltam így elájulva…)
(tovább…)

Shiki

2011. január 6.

A vámpírokkal operáló darabok sohasem tartoztak igazán a kedvenceim közé, legyen szó akár könyvről, filmről vagy ki tudja miről. Ritkán tudnak félelemérzetet kelteni, a legtöbbjük pedig inkább komikus, semmint horrorisztikus, továbbá rendre hiányoznak belőlük az olyan alapvető fontosságú elemek, mint markáns történet vagy jó karakterek. Maga a szórakoztató ipar sem lát már nagyon fantáziát az egykor oly nagy kultusznak örvendő, klasszikus vérszívókban, így végül ez a „halmaz” is gyarapítani kényszerült az utóbbi időben oly hatalmassá duzzadt „elkurvult műfajok” tengerét, melynek kelletlen végtermékeiből bizonyára mindannyian megtudunk nevezni legalább egyet: Tvájlájt.
A Shiki azonban más! A gyökerekhez visszatérvén igyekezett a kihalás szélére sodort vámpíros műfajt kissé leporolni, újrafelhasználva az akkoriban már bejáratott kliséket, és ezzel jókora fricskát kiosztva a mai divat követelményeinek. A vámpírok ismét vámpírok lettek, újra vérszívással keserítették meg az átlag halandó életét, illetve a kalapács + karó jól bevált kettőse is visszaköszönt. Kérdés persze, hogy az idővel átformálódó igények mennyire képesek (újra) befogadni ezt az egyszer már alaposan megrágott műfajt, ami, csakis az alapkoncepciót újragondolva még biztosan nem elég a sikerhez. Itt jön végül képbe a Shiki, mely ezen kliséket felhasználva ügyesen elegyítette azt egy megfelelően korrekt történettel és az annak folyását elősegítő karakterekkel, a végeredmény pedig önmagáért beszél.
(tovább…)